FANDOM


A Vaskapu-szoros egy szoros a Dunán, ahol az áttör a Déli-kárpátokon, és eléri az Al-Dunai Alföldet.

A Vaskapu-szoros



Földrajzi leírás Szerkesztés

Danube near Iron Gate

A Vaskapu-szoros a Dunán


A Vaskapu valójában nem egy szoros, hanem négy szoros folytatólagos rendszere. Ez egyúttal Európa legnagyobb szorosa. A szurdokvölgyet északról a Mehádiai-hegység, a Déli-Kárpátok része, délről a szerbiai Miroc-hegység, a Szerb-érchegység része határolja.

A legszebb leírások egyikét Jókai Az aranyember című regényében olvashatjuk a térségről.

Az Al-Duna ezen az összesen 120 kilométeres mederszakaszát rendkívüli vízjárások jellemezik: kisvize 2100, legnagyobb vize mintegy 16 000 köbméter volt másodpercenként. Mindehhez igen szélsőséges – 50 centimétertől az 50 méterig! – vízmélységek társulnak, és például a Kazán-szoroshoz csupán 170 méteres mederszélesség tartozik (a Duna budapesti legkeskenyebb szelvénye – az Erzsébet-hídnál – is 280 méter!). A folyó szélsőséges vízállásainál – már amelyiknél egyáltalán lehetséges volt – csak különböző, kanyargós utakon hajózhattak a kereskedők, kockára téve életüket, hajójukat és rakományaikat.


Az Átkerülés előtti helyzet Szerkesztés

Itt állt hajdan Traianus hídja, melyen átkelve a római légiók elfoglalták Daciát a 2. század első éveiben. A hidat később lebontották, csak az úgynevezett „Traianus táblája” maradt emlékül utána. Később a galambóci vár (szerbül Golubac) épült a térségben, hatalmas stratégiai jelentőséggel. A folyót a 19. században többször is szabályozni akarták.

A Széchenyi-út

Széchenyi először 1830-ban látogatott el az Al-Dunára. Útját az Akadémia első mérnök tagjával, Beszédes Józseffel tette meg, ám a folyószabályozási terveket a helytartótanács vezető mérnökével, Vásárhelyi Pállal készíttette el. Vásárhelyi volt az a mérnök, aki a Duna vízrajzi felmérése (“Duna Mappáció”) során az Al-Dunát végigtérképezte, s így ő tudta legjobban, hogy mi a teendő. A “legnagyobb magyartól” 1833-ban azt a feladatot kapta, hogy hajózóutat építsen ki a gőzhajózás számára a szóban forgó folyószakaszon.


Először 1840-ben készült terv, ám hiába volt megfelelő, mégis túl drága lett volna.


1888-ban azonban az Országház elfogadja a XXVI. törvénycikket, ami határozat a csatornaépítésről. Egy 80 méter széles, 2,2 km hosszú főcsatornát építettek ki rajta. 227 köbméter sziklát távolítottak el a vízből. Ezek a munkálatok 1891-ben kezdődtek el a Graben-szikla felrobbantásával, 1896-ban készültek el a csatornával.


Eredetileg a Vaskapu-szoros volt a Duna mentén a Magyar Királyság legdélibb határpontja. A Trianoni békekötés folyamodványaként ezt a területet is elcsatolták, a déli part a Jugoszláv Királyságé, az északi a Román Királyságé lett.


Ez a szoros alkotja Szerbia és Románia természetes határának (az Al-Duna szerbiai és romániai szakaszának) jó részét. Ezen a szoroson épült két vízi erőmű is, a Đerdap I (épült 1964-72) és a Đerdap II (1977-84). Ezek Románia és az akkori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közreműködésével jöttek létre, és még az Átkerüléskor is közösen működtetik őket Románia és Szerbia, ami Jugoszlávia utódállama.


Történelem az Átkerülés után Szerkesztés

Áu. 8 körül ér ide az első térképész-kereskedő expedíció. Ez az expedíció főleg a a Felderítő Parancsnokság különböző osztályainak közreműködésével indult el, de magánszemélyek is részt vettek benne.

Az expedíció március 11.-én indult Nándorfehérvárból, és mintegy fél hónap alatt ért el a Kazán-szorosig. Itt az expedíció kihajózott, majd az erre a célra legyártott speciális hajó részegységeit lovas fogattal átcipelve a szorost övező hegységen, a Vaskapu-szoros alatt, Szörényvár térségében tábort vernek, és a hajót összeépítik.

Mintegy négy hónappal később, megint behajóznak. Az újabb szakaszt szeptember 6.-án kezdik meg. Az expedíció október 4.-én éri el a Duna deltavidékét.

Itt újabb tábort vernek, és csak a tél elmúltával Áu 9. február 22.-én indulnak vissza. Az expedíció hajóját, miután minden hasznos alkatrészétől megfosztják, május 23.-án este, a Vaskapu-szoros déli végénél ünnepélyesen felgyújtják, és hagyják elégni.

Miután az expedíció július 12.-én visszaért Nándorfehérvárra, a továbbiakban hosszabb ideig csak egy-két kereskedő és kalandor merészkedett az Al-Dunára.


Áu. 22-ben A Terjeszkedési Stratégiai Terv részeként foglalja el a térséget a 3. Emancipációs Hadtest, és a 8. Megtörő hadosztály. A bevonulásuk csak kisebb csatározásokkal jár, a környéken csak kevesen élnek. Néhány illír klán, és pár kósza görög kereskedő. A haderő Szörényvár területén, az elhagyott tábor helyén veri fel a táborhelyét.

Áu. 23-ban kezdik felépíteni Szörényvárt végleges formájában, illetve egy erődítményt, amit Szörény-toronynak neveznek el. Ebben az erődítményben talál helyet a a Körzeti Határőr Parancsnokság, illetve egy stabil rádióadó-torony, amely az Ómagyar Rádió ÓMR3 csatornájának műsorait sugározza a körzetnek.

A Duna másik partján kijelölik a Vásárváros területét, amelyen belül bármely anti kereskedő nyithat lerakatot. Ez a Vásárváros, gyakorlatilag a fiumei Antikikötő szárazföldi mása, működésének törvényei megegyeznek vele. Ettől kezdve anti személy csak külön engedéllyel haladhatott tovább a Dunán.

A város alatt a Duna-szigeten emancipációs központot, és kórházat építenek.

Áu. 25-ben elkészül a helyőrségi vár, expedíciót indítanak a Fekete-tengerre. Kapcsolatot építenek ki Pontosz, Bithűneia, Pergamon, és Ómagyarország között.

Áu. 36-ban vontatóutat építenek a szoros egész hosszában a Széchenyi út nyomvonalán. Robbantással eltávolítják a hajózócsatornából a nagyobb zátonyokat és sziklákat. Ez a beavatkozás egyúttal minden időben használható főútvonalat ad a Duna bal partján, ami fellendíti a kereskedelmet a térségben. Egyúttal a Dunai Flottilla három hajója (egy Esztergom osztályú ágyúnaszád, mint vezérhajó, illetve két Cadifor-osztályú könnyűnaszád) is lehajózik a szörényvári kikötőbe. Feladatuk, az Al-Duna hajózását biztosítani, illetve Ómagyarország déli határvédelme.
A 6.-os számú főút a Kazán-szorosban

Áu. 42-ben kimélyítik a Vaskapu-szoroson átvezető hajóutat. Ezentúl a maximum 2 méteres merüléssel rendelkező ómagyar tengeri hajók már a Csepeli Ipari Körzet kikötőjéig fel tudnak hajózni. Ugyanekkor vasútvonalat is építenek a szoroson keresztül, amely ezentúl közvetlen összeköttetést biztosít Nándorfehérvár térségével.

Áu. 45-ben függőhidat építenek Szörényvár északi határvonalán, amely sokáig a leghosszabb híd (három pillérje egymástól 700 méterre helyezkedik el a Duna medrében) volt az egész világon. A világcsodák egyikeként emlegették.