FANDOM


Az ómagyar diplomácia első komoly külpolitikai sikere. Miután sikeresen beavatkoztak a szicíliai hatalmi viszályokba és egyeduralkodóvá tették Héron királyt, az ómagyar protektorátussá tett Szicília és a folyamatosan erősödő ómagyar flotta (főként az Adria Svadron) jelentette fegyveres jelenlét segítségével tárgyalóasztalhoz tudták ültetni a Római Köztársaság és Karthágó képviselőit. Az ómagyar diplomácia célja a nyugati-medence két nagyhatalmának elválasztása volt egymástól, megakadályozandó egy totális háború kialakulását, Karthágót ugyanis hosszú távon egyfajta ellensúlynak szánták a római terjeszkedéssel szemben. A tárgyalások eredményeképp sikerült minden fél számára elfogadható módon rendezni a kereskedelmi hajózás, a kalózokkal szembeni fellépés és az érdekszférák felosztásának kérdését, bár a szerződés bizonyos pontaiban hátrányosan érintett punokat csak egyes képviselők megvesztegetésével tudták rávenni az aláírásokra. A végleges szerződést Áu. 24-ben ratifikálták.

A szerződés betartását főként a Messina kikötőjébe telepített ómagyar flottila egységei biztosították (Semlegességi őrjárat).


A szerződés néhány fontosabb pontja Szerkesztés

  • Héron király (és dinasztiája) egyeduralmának és az ómagyar protektorátus elismerése a szigeten, lemondás a status quo megváltoztatására tett nyílt vagy egyéb kísérletekről (átok-záradékkal)
  • A tengeri szállítási útvonalak biztosítása Róma számára (megakadályozandó a komolyabb flottafejlesztési igényt)
  • A Szicília környéki tenger semlegességének biztosítása, mind Róma, mind Karthágó lemondott a Szicíliai környéki vizek és a sziget kikötőinek háborús célú felhasználásáról
  • Közös fellépés a kalózok ellen, beleértve a (hírszerzési) információk átadását és kalózkodással gyanúsított személyék kiadatását
  • A pun telepek elismerése a Szicílián kívüli szigeteken
  • Kedvezményes, közösen meghatározott árú és garantált gabonaszállítások Szicíliából Rómába és Karthágóba, ómagyar garanciával
  • Kártérítés a Sziciliában feladott érdekeltségekért Karthágónak
  • Diplomáciai képviseletek nyitása Rómában, Karthágóban és Esztergomban (ómagyar mindhárom helyen, Karthágó viszont nem kívánt állandó követségeket nyitni)