Fandom

Ómagyarország Wiki

Duna

371pages on
this wiki
Add New Page
Vitalap1 Share
Iron Gate Danube.jpg
A Kárpát-medence legfontosabb folyója, amit az Átkerülés közvetlenül is érintett. Ómagyarország fő vízi szállítási útvonala, ipari- és ívóvízigényeinek egyik fontos biztosítója, jelentős a halászati tevékenység is. Felsőbb szakaszain aranyat is mosnak.


A folyam leírása Szerkesztés

Közlekedés a Dunán Szerkesztés

A folyam már az írott történelem előtti időkben is fontos közlekedési útnak, folyosónak számított. A Kárpát medencébe nyugat felől általában a Duna vonalát követve érkezett új népesség, így az Átkerülést megelőzően a kelták is. Az Átkerülés után a folyam ilyen célú használatát az ómagyarok erősen korlátozták, a folyó Kárpát-medencei szakasza, később gyakorlatilag a Fekete-tengertől egészen a Germániában fekvő Korneuburgig "A mi folyónk", ómagyar de facto érdekszféra. Ennek biztosítéka a folyamatosan fejlesztett ómagyar hadi és kereskedelmi folyami flotta és a jól védett parti (gyakran szigeteken elhelyezkedő) kereskedelmi és hadi telepek, amikhez általában emancipációs állomás is tartozik.

A Dunai közlekedés fő terhét eleinte gőz-, később motorhajtású hajók viselték, bár régebbi, jól bevált konstrukciójú kereskedelmi gőzhajók mind a mai napig járják a folyót. Külön engedéllyel anti hajók is használhatják, főleg szövetséges római és germán tulajdonban állók, de kifejezetten hadi célra tartott egységgel egy anti hatalom sem rendelkezhet a folyón.

Ómagyarországon belül fontos szállítási útvonal, főleg nyersanyagokat és ömlesztett tömegárut továbbítanak rajta. A folyó ómagyar szakaszán sűrűn kiépített kikötők, tüzelőanyag-állomások találhatók, de hasonló, ritkább hálózat kíséri a partot északra és délre is. Az állomásokat összekötő szárazföldi utak is egyre fontosabb szerepet játszanak.

Gazdasági jelentősége Szerkesztés

A Duna gazdasági jelentősége többrétű. Nagy kapacitású kereskedelmi útként elsődleges szerepet játszik a belső és külső kereskedelemben is, sűrű kikötőhálózat (raktárkapacitás, elosztóközpontok) kíséri mindkét partján. Ómagyarország északi és déli határán kialakított támaszpontokon anti kereskedők számára is nyitva állnak a kikötők, a fiumei antikikötőhöz hasonló rendszerben. Ilyen szabad kereskedő város például a Szörényvár mellett, Áu.23-ban alapított Vásárváros is. A belső területeken csak ómagyar érdekeltségű hajók közlekedhetnek, de ezek gyakran vállalnak bérszállítást, utast és árut egyaránt. (Nem egyszer az egész anti hajót a fedélzetükre véve vagy a vontához csatlakoztatva.)

Az alacsonyabb emancipáltságú területeken fontos szerepet játszanak a mobil hajómalmok, mozgóboltok, kórházhajók.

A Dunán végzett halászat is jelentős, bár az Átkerülést követő rablógazdálkodást immár felváltotta a központilag szabályozott tevékenység. Az évenkénti áradásokat a fokokat használó halgazdaságok is kihasználják, a kifogott halmennyiség egyre nagyobb hányada származik ezekből a gazdaságokból, de az így tenyésztett halakat is főleg a Dunán szállítják a felvevőpiacokra (általában különleges kialakítású hajókon, ahol a halak egészen a célállomásig életben maradnak).

A Duna fontos víznyerőhely, a víz ipari használata is jelentős.

Ipari, gazdasági szempontból kevésbé jelentős, de népszerű, kisebb vállalkozásokban üzletszerűen űzött tevékenység az aranymosás is bizonyos szakaszokon.

Az Ómagyar Állami Vasutak Rt. egyik legfontosabb nyomvonala is a Duna bal partján húzódik, Korneuburg-Esztergom, illetve Esztergom-Nándorfehérvár-Szörényvár iránylatokban. Kiépítése az Átkerüléstől megkezdődött, hogy a hajózáshoz képest gyorsabb, és egy minden időben használható utazási alternatívát biztosítsanak.

Katonai jelentősége Szerkesztés

A Duna katonai jelentősége a Sacco di Esztergom után vált nyilvánvalóvá mindenki számára, egészen addig a korabeli anti erők számára természetes és nehezen leküzdhető akadálynak vélték, így különösebben nem is biztosították. A leendő főváros feldúlása után szinte azonnal megkezdődött a folyam fegyveres ellenőrzés alá vonása, amit eleinte Átkerülés előtti civil hajók ad hoc felfegyverzésével oldottak meg, később rendes harci egységeket is kifejlesztettek, mint például aPÁN-1 Esztergom ágyús naszádot.

A Gellérthegyi terület megszállását már az újonnan szervezett folyami flottilla biztosította a Duna felől, vegyes honvéd, polgárőr és a leendő flottilla profi személyi állományát megelőlegező, besorozott átkerült matrózok, hajósok alkotta személyzettel.

A Duna belső védelmi vonalnak számít a területvédelmi doktrínában, a Dunai Flottilla feladata ellenőrizni a folyam mindkét partját és Ómagyarország területén kívül is (a teljes Kárpát-medence emancipációja előtt) megakadályoznia ellenséges erők átkelését rajta. Erre a célra többféle eszközzel is rendelkezik, gyorstüzelő fegyverekkel felszerelt naszádok közvetlen tűzcsapással tudják szétszórni az átkelni szándékozó anti csapatokat, de a parttól távolabb álló területekre is képesek a nehezebb egységek tűzcsapást mérni. Az Átkerülés előtti bárkákból átalakított sárkányrepülő-hordozók felderítő és kisebb csapásmérő kapacitással segítik a flotta tevékenységét.

A folyam ugyanakkor katonai szállítási és felvonulási terület, főként az Átkerülést követő első évtizedekben játszott fontos szerepet. Az első nagyobb expedíciós vállalkozás, a Fiume megalapítására küldött Fiume-expedíció is a Dunát, majd a Szávát használta a műveleti területre való eljutáshoz. Sziszek városa is a vízi útvonal miatt vált fontossá.

A Vaskapu-szoros szabályozása után a Duna nem csak gazdasági, hanem katonai értelemben is összeköttetést biztosított a Fekete-tenger és így Ázsia belső részei felé.

A Fekete-tengeri körzet eleinte katonailag a Dunai Flottilla Al-Dunai Kötelékének működési területe volt, még az önálló Fekete-tengeri Flottilla megszervezése előtt.

A Duna partján fekvő fontosabb városok, telepek Szerkesztés

Korneuburg

Esztergom

Contrastrigonium

Párkány

Nándorfehérvár

Gellérthegy

Szörémvár

A Duna jelentősége a Kárpát-medence emancipálásában Szerkesztés

A mélységi - vagyis az Átkerült területekkel közvetlenül nem érintkező - emancipáció során kulcsfontosságú szerepet játszott a Duna. Az infrastruktúra nélküli, nehezen járható erdős-mocsaras vidékekkel szemben a Dunán viszonylag könnyen és biztonságosan lehetett komolyabb szállítmányokat is célba juttatni. Az első stratégiai célú emancipációs expedíció is a Dunán indult el Sziszek elfoglalására és Fiume megalapítására. A folyam mentén kiépülő gazdasági telepeket sokáig csak a Dunát járó hajók kötötték össze a civilizációval, de folyamatosan építették ki a Duna bal partján az Ómagyar Állami Vasutak Rt. szerződéses ügyfelei az összefüggő vasútvonalat is. Az előbb hajón, majd hajón és vasúton kapott utánpótlás - és szükség esetén fegyveres segítség - tette lehetővé, hogy fennmaradjanak, majd különféle módokon kiterjesszék a befolyásukat a környezetükre. Áu. 18-ra a Duna szakaszának jelentős része összefüggően emancipált területté vált, és az emancipációs hídfők egyre mélyebbre elértek a szárazföldön is. Hasonló folyamatok zajlottak le a Duna hajózható mellékfolyóin is.


Érdekességek Szerkesztés

A Duna léghajó szócikke

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki