Az egyik legelső Átkerülés utáni ómagyar (városi)legenda. Alapját valószínűleg egy (vagy több) olyan buszsofőr esete szolgáltatta, akik nem központi telephelyről, hanem otthonról, a faluban éjszakára leállított buszával indult a szokásos reggeli körére az Átkerülés utáni első (egyes verziók szerint második) reggelen. A "telepi járat" valószínűleg egy Csolnok-Esztergom között közlekedő buszra utal, de más településeknek is vannak "-telep" nevű részei.
A legenda szerint a telepi járat elveszett az időben az Átkerülés során, és néha az ókorban, néha a XXI. században bukkan fel, a fel- és leszálló utasok pedig nem mindig abba az időbe érkeznek, ahonnan indultak, de ezt a buszon nem veszi észre senki, mert ott megállt az idő. Egyes kutatók összefüggést találtak a legenda és egy Átkerülés előtti SF történet, a Moebius-metró között, ahol is a bonyolult metrórendszer végtelenített szalaggá válva helyez át más időbe szerelvényeket.
A történetet Szondi Sándor egy kisregényben dolgozta fel, amiből Áu. 22-ben mérsékelt sikert aratott hangjáték készült. Időnként mind a mai napig felbukkan avándortársulatok repertoárjában, gyakran átdolgozva, aktualizálva, néha politikai humorrá formálva (egy változatát, amiben Albert István visszakerül a XXI. századba, be is tiltották.)