A Földközi-tenger nyugati medencéjének egyik legjobb horgonyzó helyén egy Mastia nevű település állt, a területen emelt erődöt fokozatosan erősítik. A jó kikötő és a karthágói csapatok garantálta biztonság miatt az ibériai kereskedelem központjává válik. Az Átkerülés utáni évtizedek egyik legdinamikusabban növekvő városa. Karthágóval vetekedő mérete és gazdagsága, valamint a Hanno uralma elől ide visszahúzódó nagyhatalmú politikusok és kereskedők kapcsán Új-Karthágó néven kezdik emlegetni.
Ómagyar kapcsolatok[]
A biztonságos kikötő már az első ómagyar kereskedők érdeklődésének középpontjába került, és a város a kötéllel, parafával és ércekkel megrakott, Fiuméba induló hajók fő rakodóállomásává vált. Á.u. 9-ben állandó kereskedelmi kirendeltség, Á.u. 18-ban ómagyar konzulátus létesül.
A város neves ómagyar lakója volt az Adria első kormányzója Lóránt Gyula, aki Á.u. 10-től Á. u. 22. június 2-i haláláig itt élt.
Az Ibériai háború[]
Új-Karthágó Hamilkár legfontosabb támaszpontjaként kulcsszerepet játszott már a terjeszkedés éveiben is, de az Ibériai-háború végén is a város birtokbavételéért folytatták a legnagyobb szabású hadműveleteket. Hanno seregének első ostromát ugyan feltörte a Hamilkár vezette erősítés, azonban a római és ibér csapatok megérkezése után ismét ostromgyűrűbe zárták a várost. Miután Hamilkár kicsúszott a gyűrűből Mago vette át a város védőinek irányítását, azonban nem tudta megakadályozni a túlerejű ostromlók győzelmét. A november 7-e hajnalán véget érő ostromban a város jelentős része a tűz martaléka lett, többezer lakos életét vesztette, további ezreket rabszolgának hurcoltak el.
Római uralom[]
A győztes rómaiak megpróbálták a korábbi pun uralom emlékét eltörölni, és Colonia Metella néven új kormányzói várost alapítottak, azonban a földrajzi adottságokon ők sem tudtak változtatni, így a hajósoknak köszönhetően Új-Karthágó is újraéledt. Á.u. 50-re a város ismét a félsziget legjelentősebb településévé és gazdasági központjává vált, a maga 40.000 lakosával.