FANDOM


Gyorsnaszád. Az ómagyar flottaépítés harmadik (más értelmezés szerint negyedik) generációját képviselő egység. Nevét az első megtörő egység vezetőjéről, Kapitány Csaba századosról (később ezredes, Százezredes néven Fiume legendás hőse) kapta. A naszádon alkalmazott legfontosabb újítás a turbóelektromos meghajtás.


A Fiumei Hajógyár Á.u. 21-ben tett javaslatot egy új, nagy sebességű turbinás meghajtást alkalmazó hajótípus kifejlesztésére. Mivel a Dorogi Gőzgépgyár, Ómagyarország legnagyobb energetikai célú berendezéseket gyártó vállalata, abban az időben képtelen volt praktikusan használható gőzturbinát gyártani, így a fiumei gazdasági és politikai elit komoly lehetőséget látott a város fontosságának növelésére. A turbina-terv, noha központi forrásokat nem kapott, Fiume addigi történetének legnagyobb költségégvetésű programja lett. Á.u. 23 végére, az előirányzott kutatási keret többszöri, jelentős túllépése után, sikeresen tesztelték az első, igaz csak szárazon használható ómagyar gőzturbinát.

A hajótestet (az ÓmHH Tisza a nagyobb sebesség elérése érdekében kissé megnyújtott változata) ugyanebben az évben kezdték építeni, és Á.u. 24 nyarán megkezdték a hajófedélzeti alkalmazáshoz módosított turbinával felszerelt ÓmHH Kapitány Csaba csapatpróbáit. A hajó az első próbaútján új sebességi rekordot állított fel 34 km/h-s csúcssebességével, hogy aztán a második próbaútján KrK szigete mellett totálkárosra törje a turbinalapátokat. A későbbi tesztek során a turbina és a generátor legtöbb hibáját kiküszöbölték, azonban a hajó szervízigénye továbbra is igen magas maradt. Testvérhajóját az ÓmHH Lórántot Á.u. 27-ben bocsátották vízre. Az erős fegyverzetű, nagy sebességre képes gyorsnaszádok, minden gyermekbetegségükkel ellenére, az ómagyar flotta legfontosabb hajói közé tartoznak.

Vízkiszorítás(teljes harci állapot): 240 tonna

Fegyverzet: 1/2x75 mm 75-6mTL löveg, 4x12.7mm nehézgéppuska

Csúcssebesség: 45km/h

Átépítése Szerkesztés

A Kapitány-osztályt eredetileg a két löveggel felszerelt nehéz naszádnak tervezték, azonban a szükös anyagi lehetöségek miatt csupán az egyik löveget építették be, ám a hátsó lövegnek kialakították a helyét. Az ÓmHH Tatabánya leselejtezésekor a flotta a romboló lövegeinek újrahasznosítása mellett döntött, és Á.u. 37-ben mind a Kapitány Csaba, mind a Lóránt Gyula megkapta a második 75-6mTL lövegét. A modernebb 75-26mTL lövegek beépítése is szóba került, ám ezt egyrészröl anyagi okokból, másrészröl a hajó stabilitása miatt sem támogatta a flotta vezetése. A löveg és az extra löszer tömegének kompenzálása miatt a hajótestet 1.5 méterrel megnyújtották. Ennek köszönhetöen a hajó maximális sebessége, a várakozásokkal ellentétben további 1.5 km/h-val növekedett.

Pusztulása Szerkesztés

Az ómagyar polgárháború során a flotta legnagyobb része Fiume oldalára állt a flotta legmodernebb egysége, a konfliktus kitörésekor Korinthoszban tartózkodó az ÓmHH Esztergom azonban a központi kormány utasításait követte. Az ÓmHH Esztergom elfogására mozgósították a teljes déli flottát, az ÓmHH Kapitány Csabát Adria Svadronból kikülönítették, mivel a flotta leggyorsabb hajójaként esélye volt arra, hogy az ÓmHH Esztergom kitörése elött elérje a Korintoszi-szoros bejáratát.

Az Esztergommal vívott csata volt az elsö, melyben ómagyar hadihajók küzdöttek egymással. A csata kialakulásáról és a hajók manövereiröl a forráshiány miatt több eltérö elképzelés is elterjedt. A végeredmény azonban vitathatatlan, az ÓmHH Esztergom egyik oldalsortüze telitalálatot ért el az ÓmHH Kapitány Csabán és a naszád perceken belül, gyakorlatilag a teljes legénységgel hullámsírba merült.

A turbina-terv utóélete Szerkesztés

Az ÓmHH Kapitány Csabahoz kapcsolódó program a Fiume ipari és tudományos központtá fejlesztésének első lépcsőfokának szánták; az elszabaduló költségek és az antikkal folytatott kereskedel jövedelmezőségének csökkenése miatt ez a terv végül csak jóval szerényebb formában valósult meg. A hajógyárhoz tartozó kutatási-fejlesztési bázis ugyan fennmaradt, de a későbbi bővítéseket előbb felfüggesztették, majd végül teljesen feladták.

A gyakorlatban is használható gőzturbina mindettől függetlenül igen jelentős áttörésnek számított, mely a Fiumei Hajógyárat az Átkerült Területek üzemeihez hasonló jelentőségű vállalattá tette. A Dorogi Gőzgépgyár több pert indított a "az infrastruktúra-fejlesztés szempontjából kiemelt fontosságú találmány" nyílt szabadalmúvá tétele érdekében. A két cég végül Á.u. 34-ben egyezett ki százezer ezüstforint licencdíjban.